Az én sztorim

Honnan jövök, és mit hozok magammal?

2013 óta dolgozom coachként, 2019 óta pedig Motivációs Térkép szakértőként Tatán és online. Céges együttműködések esetén külső helyszínre is szívesen megyek, elsősorban Komárom-Esztergom vármegyében és Budapesten.

Elsősorban karrierrel, motivációval, fontos döntésekkel és vezetői helyzetekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom.

Az emberi működés, a döntések és a motiváció kérdései ugyanakkor már jóval korábban foglalkoztattak.

Eredetileg piackutató vagyok. Évekig dolgoztam kutatásokon és összetett projekteken, többek között nemzetközi vállalati környezetben, Londonban is. Később már vállalkozóként működtem együtt magyar kis- és középvállalkozásokkal, így magam is megtapasztaltam, milyen felelősséggel, bizonytalansággal és döntésekkel jár a saját működésünk alakítása.

A piackutatás megtanított valamire, amit ma is naponta használok:

A jó válaszokhoz először jó kérdéseket kell feltenni.

És arra is, hogy amit elsőre látunk vagy hallunk, az nem feltétlenül a teljes kép. Érdemes keresni az összefüggéseket, megérteni az okokat, és különbséget tenni a feltételezéseink és a valódi mozgatórugók között.

A coachingban ugyanezt szeretem – csak itt már nem elsősorban adatokkal, hanem emberekkel dolgozom.

• Vezetőkkel, akiknek nemcsak eredményeket kell elérniük, hanem emberekkel is együtt kell működniük.
• Szakemberekkel, akik új kihívások előtt állnak.
• Vállalkozókkal, akiknek a saját motivációjuk a munkájuk egyik legfontosabb erőforrása.
• És olyan emberekkel, akik szeretnék újra megtalálni a helyüket, az irányukat, önmagukat, vagy nagyobb megértésre és harmóniára vágynak a kapcsolataikban.

A szakmai eszköztáram

Coachként a Wiesner Edit nevéhez kötődő Lemma Coach képzésen indultam el, majd keresztény szemléletű coachképzésen is részt vettem a PTF-en, és csoportfacilitátori képzettséget is szereztem. Legutóbb pedig dr. Buda László Ultrarövid Terápiás konzulens képzését végeztem el. Mindezek mellett számos rövidebb továbbképzés, workshop és konferencia is gazdagította a tudásomat és az önismeretemet.

Meghatározó volt az a tíz év is, amely alatt minden hónapban aktívan részt vettem a Coach Szalon alkalmain. Itt coach kollégákkal közösen tanultunk, dolgoztunk fel szakmai helyzeteket, coacholtuk egymást.

A Coach Szalon néhány tagjával együtt tanultam meg 2019-ben a Motivációs Térkép használatát is. Ez a módszer különösen közel áll hozzám, mert összekapcsolja a két szakmám világát: a kérdőíves feltárást és a coachingot.

A Motivációs Térkép láthatóvá teszi, hogy mi ad energiát egy embernek, mi fontos számára, és mennyire teljesülnek ezek az igényei a jelenlegi helyzetében.

Ez sokszor egészen új megvilágításba helyez egy munkahelyi vagy vállalkozói kihívást, egy kapcsolati nehézséget, egy fontos döntést, vagy akár egy örömteli, mégis bizonytalanságokkal járó változást.

Az ezzel végzett munkám során nagy elismerés és megtiszteltetés volt számomra, amikor Czagler Zsuzsa felkért, hogy szakmai lektorként működjek közre a Motivációs Térképről szóló könyvének elkészítésében.

Ezért kért fel Zsuzsa engem erre a feladatra. Olvasd el a FB-on

Bármennyire is közel áll azonban hozzám a Motivációs Térkép, számomra mindig az ember a legfontosabb, aki velem szemben ül. Az eszközöket az adott személyhez és helyzethez választom, nem fordítva.

Miért ennyire fontos nekem az önazonosság?

Mert pontosan tudom, milyen könnyű eltávolodni önmagunktól.

Én is megtapasztaltam a kiégést. Azt, amikor egy korábban lelkesítő munka már nem ad energiát. Azt is, amikor egy nehéz életszakaszban mindenáron meg akarjuk érteni, mi történt velünk, és mit kellene másképp csinálnunk.

Volt idő, amikor rengeteget foglalkoztam önismerettel. Tanultam, olvastam, dolgoztam magamon, kerestem a válaszokat.

És egyszer csak azt vettem észre, hogy mindez, ami eredetileg a fejlődésemet szolgálta volna, egyre több elégedetlenséget és feszültséget okozott bennem.

Mert már nem azt láttam, aki vagyok, hanem egyre inkább azt, amiben még változnom kellene.

Coachként különösen fontos felismerés volt ez számomra.

Nem az önismerettel volt baj. Hanem azzal, hogy önmagam megértése helyett lassan önmagam (és olykor mások) bírálatának eszközévé tettem.

Pedig éppen az ellenkezőjében hiszek.

Abban, hogy az önismeretnek nem újabb elvárásokat kellene ránk raknia, hanem közelebb kellene vinnie ahhoz, hogy elfogadjuk és jobban értsük önmagunkat – és egymást.

Hogy ne folyton azt kérdezzük: Mi a baj velem?

Hanem inkább azt: Mi történik bennem? Mire van valójában szükségem? És hogyan változtathatok?

Két hónap, ami sok mindent a helyére tett

2022 tavaszán két hónapra elutaztam a horvátországi Vir szigetére.

Egyedül.

Pontosabban: önmagammal és Istennel.

A keresztény hitem gyerekkorom óta része az életemnek, de igazán személyessé egy korábbi, Londonban töltött időszakban vált. Azóta is meghatározó számomra az Istennel való kapcsolatom, még ha az odafigyelés, a bizalom és a ráhagyatkozás nekem sem megy mindig magától.

Vir szigetén végre teret és időt adtam ennek.

Sokat sétáltam, olvastam, imádkoztam, figyeltem. Pihentem. A természetben voltam. És egy időre abbahagytam azt, hogy minden pillanatot hasznosan akarjak eltölteni. (Közben dolgoztam is, csak már nem a munka köré szerveztem az egész életemet. Ekkor közzétett posztjaimat sokan szerették és követték.)

Nem újabb módszereket kerestem. Nem újabb feladatokat adtam magamnak.

Hanem elkezdtem elengedni.

És megszületett bennem egy felismerés, amely azóta is meghatározza az életemet és a munkámat:

Nem több kell, hanem kevesebb.

Nem feltétlenül több tudás, több teljesítmény, több program, több élmény vagy több önfejlesztés.

Hanem kevesebb zaj. Kevesebb megfelelés. Kevesebb fölösleges teher.

Több tér annak, ami valóban fontos.

Arra is ráébredtem, hogy még a jó szándékú, másokról való gondoskodásban is elveszíthetjük önmagunkat, ha közben mindig mindenki mást magunk elé helyezünk.

És hogy a békességhez, a szabadsághoz, az önazonossághoz sokszor nem hozzátenni kell valamit az életünkhöz, hanem elengedni belőle azt, ami már nem szolgál bennünket.

Számomra ez az út elválaszthatatlan az Istennel való kapcsolatomtól. A hitem nem pusztán egy külön területe az életemnek: meghatározza, hogyan tekintek az emberekre, a változásra, az elfogadásra és a szabadságra.

Ugyanakkor ahhoz, hogy együtt dolgozzunk, neked nem kell hívőnek lenned. Ha viszont az vagy, a hitedet is bátran behozhatod a beszélgetéseinkbe – akár konkrét hitbéli kérdésekkel, akár úgy, mint ami az életed egészét áthatja.

Mert a coachingban a te értékeid, kérdéseid, céljaid és világlátásod vannak a középpontban.

Ha szívesen olvasnál még arról, milyen felismerésekre jutottam a Vir szigetén töltött két hónap alatt, egy személyes interjúban is meséltem erről:
„Egyedül önmagammal és Istennel” - a hit és önismeret útjai 
Ha pedig még mélyebben érdekel a történetem, és hogy milyen út vezetett idáig az Önvallomásomban még személyesebben mesélek róla.